pamellasztikus
Kicsit el vagyunk maradva tudom, de éppen szakdolgozat pánik, munka és egyéb halandó furcsaságok voltak, vannak…de ezen nem nagyon tudtam napirendre térni, szóval kalandra fel. Nem annyira Karinthy-s, de utazás a tőgyem körül felkiáltással megint sikerült beleszaladni a női végletességbe, s továbbra is csak botránkozom a férfi ízlésen, hogy vajh mégis miért jó ez bárkinek is.
Egy centi eredeti sincs ezen a nőn, s lassan eljött az ideje, hogy megírjam a szilikon imát, mert nem tudom felfogni miért jó valakinek azt gyurmázni, ha egy százötvenes mellhatalom közben egy óvatlan pillanatban megfullad. No de térjünk rá a lényegre, miután kifejeztem nemtetszésem, hogy miért választanak egy ilyen kétiksz kromoszómás egyedet a kifutóra. Mert hogy ugye arról lenne szó, hogy Vivienne Westwood bemutatta a téli kollekcióját. Mármint a 2009-2010-re valót, mikor már éppen kezdünk örülni a napfénynek és a konstans plusz fokoknak.
Sajnos nem igazán sikerült utcára hordható ruhát tervezni, bár ezt már megszokhattuk, igaz, itt olyan is kevés akadt, melyet bármilyen sok giccsbe foprduló eseményre fel lehetne kapni.
Bár ebben miss Anderson olyan mintha a saját temetésére sétálna, szóval ha szélesítjük a spektrumot, talán mégis lehet alkalmat találni a ruhához. Bár jobb esetben azért fordítva szokott ez lenni.
Ezen a szárnyas balettszoknyán nem is tudok napirendre térni. Meg azon sem, hogy mi a búbánatnak dobja közszemlére a zacskós tejet simán leverő mellesleget. Biztos ezzel akarja kompenzálni a nem manöken alkatát. Nem megyek mélyebb fejtegetésekbe, mindjárt jön cserébe néhány új szépségkirálynő. Bár ott is lesznek fenntartásaim.
