Krízis diskurzus
Mesél a bécsi erdő, hirdeti Ödön von Horváth darabjának a címe. Hát mesélt nekem is. Képi reflexió, ha nézed, a díszlet minimál, a maszk és a ruházat nem kevésbé. A tér hát csupasz, s teret ad minden kósza gondolatnak és íznek. A darab sokszor frivolnak tűnhet az avatatlan szemnek, ám a legfőbb vonal, ami a figyelő szemébe ötölhet, egy olyan társadalmi, szociológiai válság a két világháború között, mely eladdig évszázadokon keresztül nem merült fel. Az önálló nő.
Ellentmondani a házi istennek, az apának, nem foglalkozni hagyományokkal, vallással és felvállalni a szerelmet a létbiztonság hiánya mellett is. Igen, a nő aki nem csak kinyitja szemét és elméjét, a hangját is hallatja már, s ha kell, hát dolgozni megy. Aztán a keserű csalódások, a kókler kurafikkal, a “zabigyerekkel” akit nem fogad el a környezet, a megtagadó apa és a gazdasági világválság okozta munkanélküliség és nyomor.
És mindeközben alattomosan kúszik be a nemzetiszocializmus Bécs hazug nyugalmába, bár nem vesznek róla tudomást, egyelőre. Aztán, ami mindig ott van az elkeseredett nőknek, immáron több ezer éve: eladja a testét. És ahogy az lenni szokott, amíg élvezik a gyönyört, rendben van, aztán leköpik, elítélik, kivetik maguk közül.
És nézzük a színészi játékot. Alfréd, a gondtalan kurafi, szerepében Nagy Ervin hibátlanul alakítja a kifinomult csábítót, a lóversenyek spekulánsát, kellemes hanggal. A nála jóval nagystílűbb, pénzügyi gondokkal sosem küszködő, meglehetős kapcsolati tőkével rendelkező Hierlinger Ferdinánd mellék szerepében Vajdai Vilmosra sem akadhat panaszunk. Nem így a Marianne-t alakító Rezes Judit. Rég láttam valakit, aki ennyire túljátszotta volna a szerepét. Mind a boldogság pillanataiban igyekezett őrületbe kergetni a nézőt a fejhangú ömlengésével, mind a nyomor és számkivetettség momentumait sikerült visongó hisztériává varázsolnia.
A régi idők dívájaként tetszelgő trafikos lányt játszó Fullajtár Andrea kiemelkedett teljesítményével a többiek közül, bár a fiatal, náci gondolatvilágot képviselő Erich (Rajkai Zoltán) is tökéletesen adta elő a rá rótt szerepet. Akit még ki lehet emelni, az nem más, mint Lázár Kati, a bigott katolikus nagymama, aki közvetve meggyilkol egy csecsemőt, akinek egyetlen vétke az, hogy házasságon kívül született.
