Fel
Hogy mesét nézni menő-e vagy sem, azt nem tudom, de nagyjából nem is érdekel. Én a mai napig szeretem őket, akár írni, akár olvasni, nézni, legyen az rajzolva, vagy filmesítve. Nyilván a legszebbeket (Szerelem a kolera idején, A Mester és Margarita, Szilmarilok), egy rajzfilm sosem fogja ütni, ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy az utóbbi évek legcsiszoltabb, legszerethetőbb alkotása ilyen oldalról az UP, vagy magyarul Fel.
A sztorit nem áll szándékomban lelőni, legyen elég csak annyi, hogy egész komoly jellemeket sikerült kidolgozni, még akkor is, ha az éppen egy buktafejű kölök, vagy egy madár. Inkább az érzelmek és a folyamatos változásra való képesség kapott hangsúlyt, semmint a folytonos, felhőtlen kacagtatás. Ennek folyományaként a film egyes pontokon egészen komoly, vagy szomorú, mondhatni sokkal inkább szól a felnőttekhez.
Sajnos a három déhez nem volt köszönőviszonyom – igaz, máskor sem -, mindenesetre így puritán monitoron vizsgálódva is kellően szép képi élményt nyújtott. Csak zárójelben jegyzem meg a tájékozottabb, ízléses humort kedvelőknek, hogy szinte azonnal a The curse of Monkey Island ugrott be a vizuálról, míg ugyanezt mondjuk a L’ecsóról nem tudnám elmondani.
A történet egész korrekt, viszonylag kevés a valóságtól brutálisan elrugaszkodó elem van benne, így külön élvezhetőbbé téve a mozit. A szinkron hagyott némi kívánni valót maga után – bár manapság mikor nem -, szóval (főleg a trailer-ek alapján – Russell hangja miatt) érik egy eredeti nézés is. 10/9,5
Nekem is nagyon tetszett, igaz én nem szinkronban láttam, és így még jobb volt.
Jó film, valóban.
Bár nekem nem ez a nagy kedvenc, inkább Wall-E, engem jobban elgondolkoztatott.
Amúgy én 3D-ben láttam, nem volt nagy cucc. Mondjuk “mese”, a gyereket nem lehet megijeszteni – gondolják a gyártók. Mese + 3D = Shrek 4 (csak is kizárólag!)