Érdekes és első blikkre talán szerethető kiállításnak lehetünk tanúi áprilistól Budapesten. De közelebbről megvizsgálva a helyzetet, mindez hamar elmúlik.  Bár az ötletnek nem feltétlen van köze az Európai Unióhoz, mégis a rendező és alkotó országok az úgynevezett “szerencsés triót” alkotják, mely közös elnökségre készül. Ilyenformán verbuválták a magyar, spanyol és belga tervezőket, akik a világirodalom honi (a spanyolok elég sok latin amerikai írót bevetettek – a szerk.) legszebbjeit vették elő inspirációként. A kiállítás...

A nő megpillantása Kezedben abszintos pohár mélyéről lebegett körbe a köd és viseltem borút bíborból. Hát az ajkadon az undok rózsák cserepeztek szerte széjjel, míg meg nem fagyok, s látom, hogy a testeden sajtlyukak nyílnak a semmiből. Lepellel álcázd hát, bár a homlokod fölé feszülő koszorúk lencséjén át többet látok a babér valóságodból. Találkozás a nővel Az erdőkben kanyarodsz a tegnap felé,s tán megfognám a kezed egy jajkiáltással, ha véletlen megkívánlak egy félmondatban. Néznek és mindenhonnan a nevemet hallom. Könyveimbe szálltak a...

Visszajöttem rossz utakról, nem leszek már idegzsebben többé, inkább lökjenek angyalok madzagon rángó gőzös alá, mert nem akarok átkozódni többé széphazám éltmagvaiért, nem döntök több tőkét, s borral fullasztom meg a vakokat és költő akarok lenni, nem akarok költő lenni, csak írni, hangosan és kiülni a Dunához, átmosni lelkemet hangtalan vérerébe magyarnak és jó híreket hozni háborúba, kitépkedni szememet reflektornak nyomorgók háromnegyedébe, magamba ölelni Flórát és csak nárciszokat égetni idebenn magam kútjában. Rajzoljatok kérdőjelet...

Nem, ez most nem az olvasás éve, de egyszerűen nem tudtam kihagyni ezt a képet. Szerintem zseniális. Ha valaki már írt szigorlati tételt arról, hogy mik azok az érvek, amik azt bizonyítják, hogy a nyomtatott könyv nem fog eltűnni mint kommunikácius médium, pláne értékeli. Nálam nagy kedvenc Boris Vian, most fogtam neki az újraolvasásnak. Azok közé az írók közé tartozik, akiknek a könyvei ott kell, hogy sorakozzanak a polcomon, mert harmadszori újraolvasásra is ugyanolyan jól mulatok rajta, mint a legelsőnél. (Jó, mondjuk én mindig elfelejtem a könyvek befejezését,...