Végre olyan  – remélhetőleg mihamarabb tömeggyártásra kerülő – konceptet lát az ember, ami nem a felesleges kacatok számát emeli, hanem ami nem túl drága bekerülési ár mellett szinte kötelező kellékké válhat. Válhat igen, feltételezve, hogy az elektronikus eszközök tulajdonosai a további közeli és távoli jövőben sem lesznek feltétlenül előrelátóbbak, illetőleg a kütyük kábelezési standard-je sem lesz a miniUSB, vagy valami más szabvány. Már pedig be kell valljam, amióta a kis hőst használom, immáron másfél éve, csupán egyszer sikerült...

Nap mint nap olvashatjuk a hipernél szuperebb új akkumlátorok és alternatív energiaforrások megjelenéséről szóló híreket, hidrogén meghajtástól kezdve a műtrágyahőfokozón át a mégbióbb etanolig, de az igazság mégiscsak az, hogy alapvetően teli vagyunk lítium ionos és nikkel-metál-hidrides akkukkal, meg benzinnel és 230as váltóárammal működünk. Egyelőre. Ettől persze még várjuk az eldobható, a két hónapon át üzemelű, vagy a kábel nélkül szubtérből energiát nyerő dolgokat. De amíg ez nincs, és szeretnénk nagyon ökomókusok lenni, persze csak...

A rajongás rég látott szintjét vélem felfedezni abban, mikor valaki úgy dönt, hogy kedvenc italának, nevesen a whiskey-nek a hordójából készült parkettán szeretne mezítlábazni. Az ötlet persze nem teljesen földtől elborult, hiszen van valamiféle romantikája, amit valószínűleg én sosem fogok megérteni, hacsak egyszer magam is a keserűtől az aranyló párlatok fele nem fogok fordulni. A gyártó McKay Flooring persze azt mondja, hogy az érdeklődés a világ minden tájáról töretlen és nem csak a belső építészek a fő megrendelők. A kérdés, hogy marad-e még...

Mi jut eszedbe úgy általában 111 palacknyi kóláról? Felfrissülés? Kalória? Undor? Raklap? Egy átlag ámerikainak ez valójában két heti átlag folyadék bevitelével ekvivál. Az ámerikaiak meg nem jó arcok, mert a műanyag hulladék 20%-át se hasznosítják újra, míg mi, jófej européidek 80 fele járunk, de a becses magyarok félek csak rontják az átlagot. Sebaj. Ekkor jött össze a CocaCola folyadékkulturális atyaúristen a dízájnszéker Emeco-val, aki persze eredetileg alumíniumból önti az üléseket, de most a fent említett mennyiségből széket préselnek....

A Műcsarnokban mától látható az immáron 13. hazai seregszemle bútorokról, dizájnelemekről, hogy még sznobbá varázsolhassuk a lakásunkat. Vannak persze hátborzongató cuccok is, de a varázslatosak ugyanúgy helyet kaptak. Ismert és a piacra frissen belépett magyarországi forgalmazók enteriőr-szigetei, a hazai formatervezés befutott és kezdő alkotóinak standjai a “madeinhungary” szekcióban, esténként pedig divatbemutatók, élő zenei programok és vetítések várnak rátok.

Ha az ágy szót említjük, legtöbbször elsőre a sajátunk ugrik be lelki szemünk elé, esetleg valamiféle piktogram. Elméletileg ezt a dolgot nem kellene túlragozni, hiszen felhasználását tekintve az ágy nagyjából a vízszintes testületű tevékenységekre van kihegyezve javarészt, így funkcionálisan a legtöbb ember akár egy matraccal, vagy egy függőággyal is elélhetne. Csakhogy egy ágy azért ennél többre is képes lehet, főleg manapság. Nyilván nem kell ecsetelnünk, hogy elegáns, szép kialakítású fekvőhely gyönyörködteti a szemet és ha megfelelő technológiával...

Te is azok közül való vagy, aki nem bír izgés mozgás nélkül megülni a fenekén? Te is minidig hintázol a széken, és vágódtál már olykor hanyatt? Te is felteszed, keresztbe rakod a lábad, váltod a pózokat folyton? Itt egy új megoldás az örökmozgóknak. Semmi különleges nincsen benne azon kívül, hogy balanszírozva kell ülni, mely apró, sokszor már-már tudatalatti mozgáskoordinációk eredménye a fogyás is, hiszen az ülés immáron nem statikus folyamat. Te eljátszanál vele, elütnéd az unalmas perceket egy kis hintázással? Yoon-Hee Kim székét neked találták...

Mióta csak feltalálták az amúgy roppant kényelmes nem kisállat, mégis PET palackokat, amivel ugyan egy csapásra megoldottak ezer disztribúciós és árusítási problémát, ott van a műanyag réme, hogy mi lesz ezekkel miután a delikvens kikortyintotta belőle az utolsó csepp nedűt. Egy időben ugyan nagyon trendi volt a kemény műanyag visszaváltható palack, de vélhetőleg annak a mosatási/fertőtlenítési, visszalogisztikázási, újratöltési, címkézési és boltban elszámolási költsége drágább, mint egy ásványvizes üveget összetaposni, beolvasztani és újat...

Tudom, Magyarországon nem kifejezetten divat a közutak megvilágítása, az autópályáké meg különösen nem. Hasonlót legközelebb Belgiumban és Hollandiában lehet látni, legjobb tudomásom (tapasztalatom szerint). Persze ha abból indulok ki, hogy rettenetesen utálok sötétben vezetni – kontaktlencse ide, vagy oda, szürkületben és éjjel sokkal rosszabb a szemem, mint egy hibátlan szemfényvesztőnek – reflektor, lámpa, fényvisszaverő tüskék ellenére. Ilyen közvilágításban azonban egész vállalható a dolog és nem kezdek el bekönnyezni másfél óra múltán. Persze...

Tekintve, hogy virágöntözésben mindig is gyenge voltam, mert bár szeretem a növényt a környezetemben, de leginkább nézni szoktam, mindig valami keresztutas megoldást keresek. Ja nem a művirág, meg a képernyőt védő tulipán, vagy hasonlók, sőt még a telefonomon sem tamagocsizok növényt. Inkább csináltam önfenntartó “perpetuum stabile” mohát is. Azonban ez  az új virágcserép eléggé elnyerte a tetszésemet. Pofátlan koncepciója van, történetesen az, hogy az emberi tüdő mintájára lélegzik. A történet azonban vízmeghajtásos, így a folyamatos...