Caravaggio-e vagy?
Egy eddig ismeretlen Caravaggio-festmény felfedezéséről számolt be a szentszéki sajtó a napokban. Az olasz szakértők azonban fenntartással fogadták, hogy az alkotás a 400 évvel ezelőtt elhunyt barokk mester munkája lenne. Mindenesetre el kell ismernünk, hogy a bejelentés időpontját jobban nem is választhatták volna meg, ha még nagyobb nyomást akartak gyakorolni a kép hitelességét illetően.
A l’Osservatore Romano azonban csak egy részletet villantott a Szent Lőrinc mártírhalála című festményből, melyet restaurálása előtt érdekes mód, nem tárt a nagyobb plénum elé. A felfedezést azért a pápai lap jelentette be, mivel az alkotás a Jézus Társasága, azaz a jezsuita rend tulajdona.
A rostélyra bilincselt és elevenen elégetett Szent Lőrinc vértanúságát ábrázoló kép restaurálása most fejeződött be, és a munkában részt vevő Lydia Salviucci Insolera feltételezése szerint nem kizárt, hogy Caravaggio műve – derült ki a l’Osservatore cikkéből. Ne feledkezzünk meg azonban az akkor teljesen bevett mester-tanítvány összefüggésrendszerről, minek következtében könnyen lehet, hogy a mester csak momentumokra nyúlt hozzá a festményhez.
Furcsa az is, hogy július 18-án, a mester halálának évfordulóján, alkotásait őrző múzeumok és templomok egész éjszaka nyitva tartottak, az új wannabe Caravaggiót azonban egyelőre nem mutatták be.
“Gyönyörű alkotás, a szent szeméből sugárzó rettegés teljesen Caravaggio”- írta Salviucci Insolera, aki a képet az 1610-ben elhunyt festő római éveire datálta (1592-1606). A szakértő szerint Caravaggio gyakran megfordult a római jezsuita templomban, a Gesú-ban, bár ezt a tényt sokan cáfolják. Ennek kolostorában találták a feltételezett Caravaggio-festményt.
Insolera azonban maga is hozzátette: vigyázni kell a hirtelen és szenzációhajhász bejelentésekkel. Ne essünk a “mindenáron Caravaggio” csapdájába. Na igen, mert annak csúnya pofára esés lehet a vége, a Vatikán úgy is híres a titkolózásról és a sokszor felesleges hype-ról, de mindig tisztára mossák magukat némi szentelt vízzel.
Így gondolja a többi olasz művészettörténész is. “Érdekes festmény, de még tanulmányozni kell”- fogalmazott diplomatikusan a hat római múzeumot összefogó Polo Museale di Roma-t vezető Rossella Vodret, aki mindenekelőtt élőben szeretné látni a képet. Ezzel persze nincsen egyedül, de egyelőre nagyobb a realitásértéke, hogy holnap repülőre ülök és a Louvre-ban megnézem a Mária halálát. A felvételeken látható alkotás “fényévnyi távolságra esik a mester keze munkájától” – tette hozzá az idén kiadott Caravaggio-forrásgyűjtemény összeállítója, Stefania Macioce. Látható tehát, hogy a vélemények erőteljesen megoszlanak.
Erre mutat rá Francesca Cappelletti, a Caravaggio-évfordulóra megjelent monográfia szerzője is: ”Évekkel ezelőtt láttam az akkor még nagyon rossz állapotban levő festményt, és rögtön egy Cavaraggiót utánzó nápolyi tanítványra gondoltam”. A Vatikáni Múzeum volt igazgatója, a pápai kulturális bizottság titkára, Francesco Buranelli szerint azt bátran lehet állítani, hogy az alkotás “caravaggiesco”, vagyis stílusában Caravaggiót idézi, de azt nem, hogy Caravaggio festette.
Antonio Pinelli a firenzei tudományegyetem művészettörténeti tanszékének professzora azonban határozottan kizárta, hogy Caravaggio lenne az alkotó. Szent Lőrinc keze ugyan eredeti Caravaggiónak tűnik, “a szent bőre és a testét fedő ruhadarab redőzete viszont szegényesre sikeredett”. Pinelli hozzátette: a Caravaggio és a jezsuita rend közötti kapcsolat sem bizonyított. Tény, hogy 1603-ban Agostino Campelli hasonló témájú freskót festett a Gesú kápolnájába, de ez még nem bizonyítja, hogy a templom melletti kolostorban mostanáig őrzött festmény Caravaggio munkája. Caravaggio nem másolt, mások igyekeztek az ő nyomába érni – mutatott rá a professzor.
