Ars Gömböc
Loading ...
| 1,326 views
Azt ugyan nem tudom, hogy lassan három éve sikerült-e szembesülni magával a gömböccel, ezért első nekifutásra röviden bemutatnánk a testet. Aki persze hiper tájékozott és művelt, az most görgethet Herendig.
Nos tehát. Adott nekünk egy olyan homogén (vagyis nem több anyag kombinációja) test, mely két egyensúlyi ponttal rendelkezik, egy stabillal és egy instabillal. Maguk a magyar alkotók is keljfeljancsihoz hasonlították a gömböcöt, azonban jelen esetben nem egy nehezék, hanem a test térgeometriai adottságai okán áll be mindig a stabil egyensúlyi helyzetébe. Vagyis nem mindig, hiszen az instabil pontján is képes megállni (mintha egy tűt akarnánk hegyére állítani), ha és amennyiben semmiféle külső behatásnak nem tesszük ki, de zárt rendszerben elhelyezni ugye macerás.
Domokos Gábor és Várkonyi Péter azt hamar belátta, hogy csupán egy egyensúlyi ponttal rendelkező test nem létezik, de úgy gondolták, hogy a kettő már reális lehet, s matematikai alapon ezt bizonyították is. Ahogy az szokott lenni, bár ez sokaknak inkább furcsa, az inspirációt a természet adta. Jelen esetben a teknősök (és nem, nem béka), akiknél azt tesztelték, hogy vajh mégis hogyan “állnak talpra”, ha a páncéljukra fektetik őket. Ezzel kvázi fordítva modellezték a keljfeljancsi mechanizmust.
A magyar találmány persze világhírűvé vált, tudományos körökben mindenképp, ugyanis a modellhez képest maximálisan 0,01 mm eltérés tűréshatárt garantáló technológia éppen nem olcsó, így vélhetőleg egy ideig még nem válhat minden lakás díszévé a jelenleg legolcsóbban kétszázezer magyar királyi forintra rúgó gömböc.
Herend…mostanra meg ugye már mindenki aki itt tart tájékozott, ezért rátérhetünk a művészet részére is.
Történt ugyanis, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra úgy gondolta, hogy emléket állít a magyar szenzációnak és bár az említett hiperpontos gyártási eljárások hiányában egy a gömböchöz csak igen hasonlatos (értsd nem tudják a 99,9%-ot garantálni), üreges porcelánt készített, melyet a matematikai modellezés során alkalmazott képletekkel és ábrákkal festve díszítenek.
A porcelánt pedig különleges, mázas felülettel vonták be, természetesen a festésen kívül. A díszítés részét képezi, mint láthatjátok, az ihlető teknős, illetve az alkotók neve is. Elhivatottabb olvasóink pedig megoldhatják a differenciálegyenleteket is.
